Sunday, September 25, 2016

Őszi napéjegyenlőség - Autumn Equinox - 秋分の日

Szeptember 22-én volt az őszi napéjegyenlőség, ami itt nemzeti ünnep, és már nagyon régóta izgatta a fantáziámat, hogy milyen is lehet megünnepelni e jeles eseményt. Úgyhogy végigkövettem az egyik itt lakó egész napját reggeltől estig, amiből sok érdekes dolgot tanultam.

Például azt, hogy a helyiek ilyenkor délig alszanak, aztán elmennek venni vastag paplant télire, mert éjszakánként már kezd hűvös lenni. De útközben még meglátogatnak egy útbaeső szusizót, ahová viszont rengeteg másik helybéli is szeretne bejutni, így emberünknek esélye sincs kivárni az ajtó előtti sort, ezért inkább szomorúan továbbáll.

Szomorúságát az is növeli, hogy mindeközben elkezd szakadni az eső, és hiába van nála esernyő, az térdtől lefelé semmit se ér. Így mire beér a boltba, ahová eredetileg indult, csuromvizes lesz a nadrágja és a cipője. Az üzletben aztán eltűnődik azon, hogy vajon japánul hogy is mondják, hogy vastag paplan, ránézésre ugyanis elég sokféle termékre ráillik az elnevezés. Fél óra meditálás után aztán leteszi a voksát az egyik mellett.

Ezután örömmel megy haza, hiszen megnyugodhat, hogy nem fog megfagyni télen. Hazaérve viszont eszébe jut, hogy még mindig nem ebédelt (mivel a rengeteg másik helybéli nem csak a szusizóba szeretett volna bejutni, hanem minden más helyre is, ahol ételt lehet kapni). Így aztán elmegy a közeli szupermarketbe venni valami kész kaját, amivel kihúzhatja vacsoraidőig.

Este aztán még megborotválkozik (hogy másnap a melóban ne úgy nézzen ki, mint egy hajléktalan), meg ír a blogjára egy kicsit. (Na nem ezt a posztot, még az előzőt) Na, hát ez ilyesmi ünnepség errefelé, legalábbis az idei tapasztalataim alapján.



The 22nd of September was the Autumn Equinox day, which is a public  holiday here, and I've been very curious for a long time how it is celebrated here. So I followed one of the people living here the whole day, and learned quite a few interesting things in the process.

For example, on this day the locals sleep until noon, then go to buy some bedding ware for the winter, as the nights are becoming a bit cold nowadays. But first, they go to a sushi restaurant which is more or less along the way to the shop. However, a lot of other locals are already standing in line in front of the door of the sushi place, so there's no way our protagonist can wait until he's let inside, so he walks on with sadness on his face instead.

The fact that it starts raining rather heavily in the meantime only adds to his sadness. Even though he has an umbrella, it doesn't protect anything below his knees, so his shoes and jeans get soaking wet by the time he gets to the shop. There he starts wondering how "thick blanket" is called in Japanese (come to think of it, he is not even sure how it's called exactly in English either...), because by their outward appearance only, quite a few products fit the description. A half-hour meditation later he ends up choosing one of them.

Then he goes home happily, because he can rest assured that he won't freeze during winter. However, at home he realizes that he still hasn't had any lunch (since the throng of other locals weren't waiting in line only in front of the sushi place, but all other places too that sold any kinds of food). So he ends up going to a nearby supermarket to buy something that saves him from starvation until dinnertime.

In the evening he shaves his face (so he doesn't look like a homeless guy the next day at work), and spends some time with writing on his blog. (No, not this post, but the previous one) So that's how this holiday looks like, at least from what I've seen this year.




9月22日は秋分の日だった。
これはヨーロッパで祝日じゃないので、私は「この祭りがどうやって祝われるか」長年気になってたね。
それで、ここの住民の1人の1日を朝から夜まで観察して、いろいろ勉強になってきた。

例えば、こっちの住民はその日に正午まで寝てる。
その後、最近の夜はけっこう寒くなってるから、厚いふとんを買いに行く。
途中でちょっと回転寿司の店に寄ってみるが、そのドアの前に大勢の他の住民たちがもう長い列で待ってる。
でも、私たちの主人公がそんなに長く待てないので、悲しくて道を続くしかない。

より悲しいことに、この時に大雨が降ってきて、膝から下がふとんの店に着くまで完全に濡れちゃう。
ジーンズも、靴もね。
店で、「厚いふとんってどう言うのかなあ…」って知らないことに気付いて、少しだけそれを考えておく。
なぜなら、見た目だけでたくさんの商品が「厚いふとん」に見えるし。
30分ぐらいの瞑想の末、結局1つを買ってしまう。

その後、「これで冬にも凍らないはずだ」と喜んで、家に帰る。
でも、家に帰って「あ、まだ昼ご飯を食べてない」と気付いて、晩ご飯まで何とか生き延びるために近くのスーパーにお弁当を買いに行く。
(まあ、大勢の他の住民たちが回転寿司の店だけじゃなくて、何かのご飯を売ってる店の全部の前に長い列で待ってたしね…)

夜にはひげを剃って、ちょっとブログにもポストを書いておく。
(まあ、このポストじゃなくて、この前のを…)
で、今年見たもので、「秋分の日」ってこう言う祭りだね。

No comments:

Post a Comment